Szent Márton műemléktemplom

A mai templom egy régebbi templomnak az alapjára épült, az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a templomnak még akkor is Szent György a védőszentje.

Az 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjének. 1730 és 1739 között két harangot öntetnek a hívek Szent Márton tiszteletére, majd 1758-ban Kálmán János kanonok küldött egy nagy harangot a templom részére. /Ez nem a mai harang./
1824-ben készült a templom mellett álló Nepomuki Szent János szobra. A 19. sz. végén többször vihar rongálta meg a templomot, így leégett a torony, villámcsapás olvasztotta meg a harangokat, melyeket a hívek pótoltak. 1901-ben ismét felújítják a templomot, ekkor kerül a Szent Mártont ábrázoló oltárkép a templomba.

1909-ben, 2806 koronáért a Rieger cégtől új orgonát vásárolnak. A templomot 1925 tavaszán földrengés rongálja meg. 1928-ban kerülnek a mai harangok a templomba, az első világháború alatt elhurcolt két harang és a megmaradt, de időközben megrepedt harangok helyébe.
1929-ben megerősítik a templom falait.

1951. június 20-án újra villámcsapás éri a templomot, mely a tetőben és az orgonában okoz károkat, melyeket hamarosan kijavítanak. 1972-ben a templom, részben az Országos Műemlék Felügyelet előírásai szerint megújul. 1984-ben új sisakot kap a torony. 1989-ben újra vakolják és meszelik a templom belsejét.
1992-93-ban nyeri el a szentély a mai alakját. 2000-ben, a 2000 éves római katolikus egyház - Nagy Jubileum - tiszteletére a templom új tetőhéjazatot kap, valamint belső meszelés történik.

A Bogácsi Tájház

A Tájház 140 éves, az egyik legrégebbi parasztház Bogácson.
A tájház a 19. század végén kialakult háromhelyiséges parasztház. A tájház a földnélküli parasztemberek életkörülményeit mutatja be, a bogácsi palóc népviselet, öltözet is megtalálható a kiállítási darabok között.

Bogácsi tó

Eger felé haladva megközelíthető a „Bogácsi Tó”, ahol egy kellemes sétával, szép környezetben kikapcsolódhatnak vendégeink.

Kilátó

A Kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Láthatjuk a déli Bükköt az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-borsodi mezőséget és a Hevesi-síkságot.

Szabadtéri Lepkemúzeum

A Lepkemúzeum öt év gyűjtőmunkájának az eredménye, a vitrinekben közel négyszáz lepkefaj látható. Védett fajok a gyűjteményben nem található! Megcsodálhatják - a szárnyfelületét tekintve - Földünk legnagyobb lepkéjét, a Nagy Atlaszlepkét (Attacus atlas).

Kaptárkövek

Bogács határában a Hintóvölgyben található egy ötfülkés kaptárkő. Kaptárkövek a szomszédos községekben is szép számmal találhatók. Az esetek nagy részében feltűnően szabályos riolittufa-fülkék.

Rendeltetésükkel kapcsolatban eltérő vélemények alakultak ki.A kaptárkövek első leírójának Bartos Gyula egri főkáptalani levéltárosnak az volt a véleménye, hogy a fülkékben minden valószínűség szerint a késői vaskorszakban egy itt lakó kelta eredetű néptörzs elégetett halottainak hamvait tartalmazó urnáit helyezte el.

A környék látnivalói:

De La Motte Kastély (Noszvaj kb. 5 km): 1774-78-ban épült, a vidék legszebb műemlékeinek egyike. A kastélyt nagy kiterjedésű park, angolkert övezi. A nyitva tartásról érkezés előtt feltétlenül érdemes tájékozódni. A gazdaházban van a helytörténeti kiállítás.

Csónakázás, vízibiciklizés a síkfőkúti tavon (Síkfőkút kb. 5 km)

Mezőkövesd (11 km): Matyó múzeum, Hadas városrész (skanzen jellegű körzet), alkotóházak (bútorfestő, hímző, mézeskalács készítő, Művészetek Háza és Táncpajta, Kisjankó Bori háza, Tulipános hímzőműhely, üvegcsiszoló, festőművész - szövő, tűzzománcos ház, fazekas), Mezőgazdasági Gépmúzeum

Eger (15 km): Egri vár, Dobó István vármúzeum, Marcipánia, Tűzoltó Múzeum, Bazilika, Minaret, Dobó tér, Egri képtár, Fazola kapu, csillagvizsgáló az egri Líceum épületében, Termálfürdő, Szemfényvesztés (Szeretnéd látni, amit nem láthatsz? Különleges kiállítás a vakok világáról teljes sötétségben. Ki lehet próbálni, hogyan lehet tájékozódni hangok alapján.)

Cserépfalu és Bükkzsérc (4-8 km): Cserépfalut elhagyva található a Subalyuki ősember barlang és múzeum. Cserépfalutól északra az Ódor vár bérce alatt a Hór völgyben festői környezetben találjuk az Oszlai tájházat. Az egykori erdészház a 18-19. század fordulóján épült, később munkásszállásként üzemelt, majd 1981 óra kiállítás működik benne, amely a környékbeli népekre jellemző tárgyi kultúrát, népművészetet, mindennapi használati tárgyakat őriz. Tel: 49/423-317.